AMIKOR…
…megszületett a kislányom, elképzeltem milyen tündéri lesz, amikor már eheti a püréket és finomabbnál finomabb ételekkel kísérlezhetek nála. A valóságban ez általában úgy nézett ki, hogy napról napra abban az alkotói válságban szenvedtem, mit is adhatnék a gyereknek az nap. Egyáltalán mi az, amit már ehet és hogyan kell elkészíteni úgy, hogy finom is legyen és az életkorához is igazodjon. Ekkor a kezembe kaptam a telefont és böngészni kezdtem a netet. A rengeteg hasznos cikk és babás oldal tömkelegében folyamatosan eltévedtem. Amikor épp spenótot szerettem volna készíteni, mindet megtaláltam csak a receptet nem. Ahol azonnal megnyilt a recept, ott pedig sokszor valami nagyon trendi, nagyon fancy étel jött velem szembe. Olyan fogásokkal találkoztam, amit ha akartam volna sem tudok elkészíteni csak úgy hipp-hopp. Márpedig egy fél éves gyerekkel az oldalamon nem voltam mindig időmilliomos.
ÍGY HÁT…
… a böngészőből a telefonkönyvre lapoztam és tárcsáztam anyukámat. Gyorsan elmondta nekem ő mit és hogyan csinált. Hogyan tanulta még anno a dédiktől, és én lelkesen jegyzeteltem. Írogattam a kis receptfüzetembe. Azután, ahogy nagyobb lett a rutinom, kiegészítettem, finomítottam mindig egy picit, de az alapokban nem szerettem volna változtatni, mert a hazai ízeket egyetlen weboldal sem adta vissza. Ekkor született meg az elhatározás bennem, hogy ha már írogatom a recepteket, miért is ne alkossak egy maradandót, amit megoszthatok másokkal is. Így született meg a BabaHama, ami remélem Neked is tetszeni fog. Ha pedig megosztanál másokkal te is egy kis hazai finomságot, csak írj! 🙂
